Site icon KertÉsRecept.hu

A kutatók riasztást adtak ki. Tönkreteszik a beleket, mi pedig nagy mennyiségben esszük őket

A kutatók riasztást adtak ki. Tönkreteszik a beleket, mi pedig nagy mennyiségben esszük őket. Fotó: Adobe

A kutatók bekapcsolták a vészjelzőt: hétköznapi vegyszerek tucatjai tehetnek kárt a bélflóránkban

Egy friss tanulmány olyan eredményeket hozott, amelyektől még a kutatók is meglepődtek. Kiderült ugyanis, hogy rengeteg, teljesen hétköznapi vegyszer, köztük olyanok is, amelyekkel nap mint nap találkozunk az ételeinkben vagy a csapvízben, komolyan beleszólhat a bélflóra működésébe.
A Nature Microbiology-ban megjelent kutatás szerint 168 különböző anyag képes visszafogni vagy teljesen blokkolni a jó baktériumok növekedését. Ezeket a baktériumokat pedig mindenki ismeri, aki valaha hallott a bélrendszer és az immunrendszer kapcsolatáról: nélkülük egyszerűen nem működünk jól.

Cambridge-i kutatók: még mi sem gondoltuk, hogy ekkora a baj

A vizsgálatot a Cambridge-i Egyetem csapata végezte, és nem aprózták el: több mint ezerféle vegyszert teszteltek 22 bélbaktériumfajon. Az eredmény?

168 anyag egyértelműen károsította vagy leállította a baktériumok működését.

Ami igazán meglepő: rengeteg olyan vegyi anyag is károsnak bizonyult, amelyről korábban mindenki azt hitte, hogy “ártalmatlan”.

Dr. Indra Roux így foglalta össze:
„Nem erre számítottunk. Ezeket a vegyszereket nem az emberi szervezetre tervezték, mégis erős hatást gyakorolnak a bélbaktériumokra.”

A kutatás vezetője, Prof. Kiran Patil hozzátette, hogy most először van a kezükben annyi adat, amely alapján előre meg lehet jósolni, hogy egy új vegyszer hogyan viselkedne a mikrobiomban — és így talán biztonságosabb alternatívák is születhetnek.

A cikk folytatódik, nyomj a tovább gombra a hirdetés alatt!

A vegyszerek nemcsak pusztítják a baktériumokat, de még makacsabbá is tehetik őket

A tanulmány egyik legijesztőbb része, hogy bizonyos bélbaktériumok védekezés közben ellenállóbbá válhatnak az antibiotikumokra.
Ez pedig azt jelenti, hogy a vegyszerek közvetve olyan helyzetet idézhetnek elő, ahol egy egyszerű fertőzés kezelése is nehezebbé válik.

A kutatók azonban elismerik: még mindig kevés adat áll rendelkezésre arról, hogy ezekből a vegyszerekből pontosan mennyi jut el az emberi bélrendszerbe. A következő évek nagy feladata éppen ez lesz.

Fontos lehet: Se ecet, se szódabikarbóna: a leghatékonyabb módja a vízkő eltávolításának a csapokról és a WC-ből

Mit tehetünk mi, amíg a tudomány keresi a válaszokat?

A kutatás vezetője szerint az első, legegyszerűbb lépés, amit mindenki megtehet:

  • minden zöldséget és gyümölcsöt alaposan megmosni,
  • otthon kerülni a permetezőszerek használatát,
  • minél kevesebb vegyszerrel érintkezni, ahol csak lehet.

A szakértők szerint a legproblémásabb vegyszerek többek között a mezőgazdaságban használt gyomirtók, rovarirtók, illetve az ipari anyagok, például az égésgátlók vagy a műanyagok gyártásához használt lágyítók.

A cikk folytatódik, nyomj a tovább gombra a hirdetés alatt!

A „Brudna Dwunastka 2025”: ezek a legszennyezettebb termékek

Lengyelországban (és egész Európában) minden évben összeállítják azoknak a termékeknek a listáját, amelyekben a legtöbb növényvédőszer-maradványt találják.
A 2025-ös lista szerint a következőkre érdemes különösen odafigyelni:

  • spenót
  • eper
  • fodros kel (jarmuż)
  • szőlő
  • őszibarack
  • cseresznye
  • nektarin
  • körte
  • alma
  • szeder
  • áfonya
  • burgonya

Ajánló: Ez a krumplipüré a gyerekeim kedvence, amióta ezt a receptet használom, mindenki 2-szer szed!

Miért ennyire fontos mindez?

A bélflóra nem csak “jó baktériumok gyűjteménye”.
Ez a kis ökoszisztéma határozza meg:

  • hogyan emésztünk,
  • milyen a hangulatunk,
  • milyen az immunrendszerünk,
  • és mennyire tudunk ellenállni a betegségeknek.

Ezért ijesztő, hogy a hétköznapi vegyszerek ilyen erőteljesen befolyásolhatják.
A kutatás még csak az első lépés, de egy biztos: érdemes tudatosabban választani, több figyelmet fordítani a friss élelmiszerek tisztítására, és csökkenteni a “láthatatlan vegyszerek” mennyiségét az életünkben.

1 / 3

Exit mobile version