A kertészem azt hitte, menthetetlen – most még ő kér tanácsot tőlem a broméliához
Ha van növény, amely méltatlanul kap kevés figyelmet, az a Guzmán-bromélia – vagy, ahogy sokan ismerik, a lándzsabunkó. Ez a különleges, trópusi növény a leveleiből kinövő élénk, egzotikus virágával bármelyik otthon ékköve lehet. Ám van egy csavar a történetben, amit sok kezdő (sőt haladó) növényrajongó is hajlamos figyelmen kívül hagyni: ez a bromélia csak egyszer virágzik életében. Ezért is olyan fontos, hogy azt az egy alkalmat ne szalasszuk el – és lehetőleg ne is akadályozzuk meg akaratlanul.
A leggyakoribb hiba: túl sok víz, rossz hely
A legtöbben azzal rontják el a gondozását, hogy hagyományos szobanövényként kezelik: öntözgetik a földjét, kiültetik cserépbe, és beteszik az ablakpárkányra, gondolván, hogy ott biztos jó helye lesz. Pedig a lándzsabunkó nem ilyen egyszerű eset.
Ez a növény a trópusokról származik, ahol a párás, világos, de nem közvetlen napfényes környezethez szokott. A túl erős napsütés megégeti a leveleit, a száraz levegő pedig lelassítja az anyagcseréjét – vagyis a növény csak vegetál, de soha nem hoz virágot.
És ami a legfontosabb: nem a földjébe kell önteni a vizet, mint más szobanövényeknél! A guzmania levelei rozettaszerűen rendeződnek el, és középen egy természetes tölcsért képeznek – ez a „vízgyűjtő”, amit a természet is a csapadék felfogására alakított ki. Ha nem ide kerül a víz, hanem a földjébe, akkor a növény gyökérzete könnyen rothadásnak indul, miközben a levéltölcsér kiszárad – a növény így épp a legfontosabb forrástól fosztódik meg.
A cikk folytatásáért a reklám alatt kattints a tovább gombra!
