Szegények eledele volt, ma dietetikusok is ajánlják: újra felfedeztük a puliszkát
Volt olyan idő, amikor a puliszka nem választás kérdése volt, hanem szükségszerűség. Erdély falvaiban generációk nőttek fel rajta, azért, mert olcsó volt, laktató, így mindig akadt hozzá alapanyag. Ma egészen más szemmel nézünk rá.
A kukoricakásából főzött puliszka hosszú időre eltűnt a mindennapokból, majd szinte észrevétlenül tért vissza. Először a vidéki konyhákban, aztán éttermekben, végül az otthoni asztalokon is. Nem divatétel lett belőle, inkább egy régi ismerős, akit újra megszerettünk.
Egy étel, amely túlélte az időt
A puliszka nem csak a magyar konyha része. Szinte minden közép és kelet európai kultúrában megtalálható, más néven, más formában, de ugyanazzal az alapelvvel. Kukoricadara és víz, semmi több. Pont ez az egyszerűség tette évszázadokon át megbízható táplálékká.
A múlt század végére mégis háttérbe szorult. A gyorsabb, modernebb ételek kiszorították, sokáig legfeljebb emlékként élt tovább. Most viszont újra helyet kap, mert jól illeszkedik ahhoz az igényhez, hogy letisztult, alapanyag központú fogásokat együnk.
Lapozz, a cikk a következő oldalon folytatódik!
