A nagymamám titka: ettől lesz tökéletes a hatlapos süti
Vannak sütemények, amelyek nemcsak az ízük miatt maradnak meg, hanem azért is, mert történetek kapcsolódnak hozzájuk. Egy-egy régi recept gyakran többet jelent, mint egy egyszerű édesség, hiszen benne van a családi emlékezet, a közös ünnepek hangulata.
A hatlapos sokaknál ilyen. Nem a leggyorsabb süti, és nem is az a kategória, amit hirtelen felindulásból süt meg az ember egy hétköznap este. Inkább azok közé tartozik, amelyekre időt szánunk, és talán épp ezért lesz különleges.
Egy recept, ami generációkon át megmarad
A régi, kézzel írt receptfüzetekben gyakran feltűnnek az ilyen sütemények. Sok családban a nagyszülők készítették először, majd a recept tovább öröklődött, kisebb változtatásokkal, de az alap megmaradt.
A hatlaposnál a rétegek adják a lényegét. A vékony lapok és a bőséges krém együtt hozzák azt az állagot, amitől igazán élvezhető lesz. Sokan úgy tartják, akkor jó, ha másnapra puhul meg igazán.
Az is gyakori, hogy minden család kicsit másképp készíti. Van, aki több kakaót tesz bele, más a krémet szereti lágyabbra. Ezek az apró eltérések adják a személyes jellegét.
Hozzávalók a klasszikus változathoz
A tésztához:
• 40 dkg liszt
• 6 evőkanál porcukor
• 1 evőkanál zsír
• 1 kis doboz tejföl
• 2 tojás
• 1 csomag szalalkáli
A krémhez:
• 2 liter tej
• 14 evőkanál rétesliszt
• 6 evőkanál cukrozatlan kakaópor
• 40 dkg porcukor
• 5 dkg vaj
A lapok készítése türelmet igényel
A tészta összeállítása nem bonyolult, inkább az állag eltalálása a fontos. Puha, jól formázható tésztára van szükség, ami nem ragad, de nem is túl kemény. Pihentetés után könnyebb vele dolgozni, és a nyújtás is egyenletesebb lesz.
A vékonyra nyújtott lapok sütése külön odafigyelést igényel. Gyorsan készülnek, ezért könnyű túlsütni őket. Sokan tapasztalatból tudják már, mikor kell kivenni a sütőből, de az első alkalommal érdemes figyelni rá.
Az sem ritka, hogy valaki két tepsivel dolgozik egyszerre, így gyorsabban halad a sütés. Ez már inkább praktikus megoldás, amit idővel mindenki kialakít magának.
