A 6 legjobb befőzési tipp – a legtöbben itt akadnak el
Befőzés és befőzés között is van különbség. Az eredmény minden esetben akkor lesz kifogástalan, a tartósítás valóban akkor tartós és biztonságos, ha az időzítés, a körülmények és a munkafolyamatok jól össze vannak hangolva. Nagyon fontos, hogy mindig mindent akkor főzzünk be, amikor szezonja van. És az sem mindegy, hogy hogyan. A következő írásban hat pontban összeszedtem minden olyan dolgot, amit fontosnak tartok, és amin a legtöbben elcsúsznak. Vágjunk is bele!
Olvastad már? Elég egyszer megsütni és a család könyörög majd a forró tejes pitéért!
1. Nem mindegy, hogy mikor és milyen alapanyagból
Bármit tartósítasz – befőttet, lekvárt vagy savanyúságot –, mindig a szezon csúcsán születnek a legjobbak. Az íz, a beltartalom, sőt az ár–érték arány is ilyenkor a legjobb. Ha magad termeled, akkor könnyebb dolgod van, egyébként vásárolnod kell. Mindenesetre miután szüreteltél vagy bevásároltál, minél előbb dolgozd fel az alapanyagokat. Tartsd hűvösen vagy hidegen, 10–15 °C-on. Amit még fontos szem előtt tartani, hogy csak megfelelően érett, hibátlan gyümölcsöt vagy zöldséget tegyél üvegbe.
A Nébih megemlíti, sőt, részletes leírást is ad, hogyan kell leghatékonyabban a nyersanyagot válogatni, illetve megosztja a tárolás alapjait is. Extra tipp! Ha nem vagy biztos a dolgodban, hogy mikor, minek van a szezonja, használj hazai szezonkalauzokat. Ez több helyen is hozzáférhető, piacokon is, helyi közösségekben is, és léteznek online szezonadatbázisok, így a megfelelő időben tudsz vásárolni.
A cikk folytatódik, a reklám alatt kattints a tovább gombra!
2. Előkészületek: tisztaság legyen mindenütt!
A sikeres befőzésnek a higiénia az alapja. Fontos, hogy mosd el és csírátlanítsd az üvegeket. Ezt megteheted forrázással, illetve ha rövid ideig mikrohullámú sütőben átforrósítod, az is megfelel. Az üvegek csavaros tetőit tedd be pár másodpercre forró vízbe, majd szárítsd meg. Sérült tetőt vagy repedt üveget semmiképp se használj. Csak ép eszközökkel dolgozz! A Nébih itt is segít: pontokba szedve leírja, hogyan sterilizálj és hogyan készítsd elő a befőznivalót.
Ez is érdekelhet: Egyetlen kanál szódabikarbónát tettem a kertbe, és azóta minden szomszéd azt kérdezi tőlem, mitől ilyen szép
3. Van, aki forrón szereti: a biztonságos hőkezelés
Azok a mikrobák, amelyek a befőttek megromlásáért felelősek, 75 Celsius-fok felett elpusztulnak. Ha megfelelő hőmérsékleten tartod a befőzés során az alapanyagokat, azzal biztosítod a megfelelő tartósítást. Még forrón töltsd az üvegekbe a tartalmat, majd zárd le légmentesen, és ezután következik a dunszt. Ez lehet száraz dunszt, esetleg vizes gőzölés. És fontos, hogy a belső hőmérséklet továbbra is a baktériumok számára kritikus zónában maradjon. A Nébihnek van erre vonatkozó segédlete is, amiben a száraz és vizes dunsztolás lépéseit taglalja.
A cikk folytatódik, a reklám alatt kattints a tovább gombra!
4. Savasítás, mint tartósítási forma: nem minden alapanyaghoz
A botulizmus, vagyis súlyos ételmérgezés, a házi tartósítás egyik kockázata. Ez sok zöldségfélénél előfordul, amelyek alacsony savtartalmúak. A szakemberek szerint a savas környezet sokat segít a kockázatcsökkentésben, a megfelelő hőkezelés és a higiénikus feldolgozás mellett. Ezzel együtt mindig figyeljünk oda a befőzött dolgainkra; ha van bármilyen gyanús külső jel, akkor már soha ne fogyasszuk el az ételt. A tartósítási módszerek, ahogy mondtuk, eltérőek: zöldségkészítményeknél ecetes felöntővel dolgozzunk, paradicsomnál a hőkezelés a kulcs, gyümölcsöknél pedig az eleve magasabb savtartalom segít.
Olvasd el ezt is: Nem hittem volna, hogy ettől a retró italtól lesz a pogácsa könnyű és légies
5. Természetes és mesterséges tartósítószerek
A cukor, a só, a méz, az alkohol és az ecet mind klasszikus tartósítók, melyek a mikrobák szaporodását gátolják. Vannak továbbá boltban kapható, engedélyezett tartósítószerek, ilyen a nátrium-benzoát, illetve a kálium-szorbát. Ezeket indokolt esetben és előírt mennyiségben szabad használni. Ugyanakkor a jól elkészített, tökéletesen átforralt és kidunsztolt termékek tartósítószer nélkül is elállnak. Amit fontos még megemlíteni, hogy korábban elterjedt volt a szalicilsav, köznapi nevén szalicil mint tartósítószer, nos, ez ma már nem engedélyezett az élelmiszeriparban. A hatóságok is mindig elmondják ezt a megfelelő fórumokon. Szerencsére van alternatíva, például a fent említettek.
A cikk folytatódik, a reklám alatt kattints a tovább gombra!
6. Lezárás, címkézés, tárolás, felhasználás.
Fontos, hogy légmentesen zárjuk le az üvegeket. Ehhez a forrón történő feltöltés, az üveg peremének tisztára és szárazra törlése, új, ép tető használata az előírás. Ezután jön a dunszt. Miután lehűlt a befőttünk/lekvárunk/savanyúságunk, ellenőrizzük a kupakot, amelyet a kihűlés után a vákuum behúz, majd címkézzük fel dátummal ellátva, és száraz, hűvös, jól szellőző helyen tároljuk. Fontos, hogy felbontás után már hűtőben tartsuk, és két-három napon belül fogyasszuk el. Ha szaga van, gáz képződik, penész jelenik meg rajta, esetleg a színe is elváltozik a kibontott üvegünknek (de akár a lezárt üvegünknek is), azt azonnal ki kell dobnunk.
Ez is érdekelhet: Életed legjobb házi tiramisuja – hamarabb elkészül, mint ahogy leírom neked!
Források:
- Fontos tudnivalók a biztonságos befőzéshez Nébih
- Botulizmus – a legsúlyosabb ételmérgezés Nébih
- Biztonságos befőzés – összefoglaló Nébih
- Üvegbe zárt biztonság nebihoktatas.hu
- Otthoni tartósítás a Nébih ajánlásával Magyar Mezőgazdaság
- Helyes befőzés, mivel tartósítsunk Blikk
- Idénynövény-adatbázis Tudatos Vásárlók