4. Savasítás, mint tartósítási forma: nem minden alapanyaghoz
A botulizmus, vagyis súlyos ételmérgezés, a házi tartósítás egyik kockázata. Ez sok zöldségfélénél előfordul, amelyek alacsony savtartalmúak. A szakemberek szerint a savas környezet sokat segít a kockázatcsökkentésben, a megfelelő hőkezelés és a higiénikus feldolgozás mellett. Ezzel együtt mindig figyeljünk oda a befőzött dolgainkra; ha van bármilyen gyanús külső jel, akkor már soha ne fogyasszuk el az ételt. A tartósítási módszerek, ahogy mondtuk, eltérőek: zöldségkészítményeknél ecetes felöntővel dolgozzunk, paradicsomnál a hőkezelés a kulcs, gyümölcsöknél pedig az eleve magasabb savtartalom segít.
Olvasd el ezt is: Nem hittem volna, hogy ettől a retró italtól lesz a pogácsa könnyű és légies
5. Természetes és mesterséges tartósítószerek
A cukor, a só, a méz, az alkohol és az ecet mind klasszikus tartósítók, melyek a mikrobák szaporodását gátolják. Vannak továbbá boltban kapható, engedélyezett tartósítószerek, ilyen a nátrium-benzoát, illetve a kálium-szorbát. Ezeket indokolt esetben és előírt mennyiségben szabad használni. Ugyanakkor a jól elkészített, tökéletesen átforralt és kidunsztolt termékek tartósítószer nélkül is elállnak. Amit fontos még megemlíteni, hogy korábban elterjedt volt a szalicilsav, köznapi nevén szalicil mint tartósítószer, nos, ez ma már nem engedélyezett az élelmiszeriparban. A hatóságok is mindig elmondják ezt a megfelelő fórumokon. Szerencsére van alternatíva, például a fent említettek.
A cikk folytatódik, a reklám alatt kattints a tovább gombra!
