Amikor végre szépen fejlődni kezd a rózsa, erőre kap a paprika, vagy megjelennek az első friss hajtások a balkonládában, sok kertbarát fellélegzik, hogy sínre került a szezon. Aztán elég néhány melegebb nap, és máris megjelennek azok a kis zöld, fekete vagy sárgás betolakodók, amelyek nagyon gyorsan komoly gondot tudnak okozni.
A levéltetvek visszatérő szereplői a tavaszi és nyári kertnek. Szinte nincs olyan hobbikertész, aki legalább egyszer ne találkozott volna velük, és ne tapasztalta volna meg, milyen gyorsan képesek ellepni a fiatal hajtásokat. Ilyenkor különösen felértékelődnek azok a módszerek, amelyekhez nem kell rögtön a legerősebb vegyszerekhez nyúlni.
Sokan éppen azért keresnek kíméletesebb megoldásokat, mert a veteményesben, a teraszon vagy a virágágyásban egyszerre van jelen a szépség, a termés és a mindennapi használat. Egy ilyen helyzetben nem mindegy, hogyan avatkozunk be.
Aprók, de nagyon gyorsan elszaporodnak
A levéltetvek szívó kártevők, vagyis a növény nedveit használják táplálékul. Leginkább a friss, zsenge hajtásokat kedvelik, mert ezekben bőségesen találnak számukra könnyen hasznosítható tápanyagot. Emiatt többnyire a növény legfiatalabb részein jelennek meg először, a hajtásvégeken, a levelek fonákján vagy a még ki nem nyílt bimbók közelében.
Az első jelek sokszor nem is maguk a rovarok, hanem az, hogy a levelek pöndörödni kezdenek, a hajtások torzulnak, a növény pedig mintha megtorpanna a fejlődésben. A levéltetvek által kiválasztott ragacsos anyag, az úgynevezett mézharmat is árulkodó lehet, főleg ott, ahol már nagyobb számban vannak jelen.
Méretük miatt eleinte könnyű átsiklani felettük. Pár milliméteres rovarokról van szó, amelyek lehetnek szárnyatlanok vagy szárnyasak is. Ez utóbbi különösen kellemetlen, mert így gyorsan tovább tudnak települni egyik növényről a másikra, és néhány nap alatt az egész kertben megjelenhetnek.
