Hogyan árulkodnak a szokásaink az intelligenciáról?
Az intelligenciáról általában tesztek, iskolai jegyek vagy IQ-pontszámok kapcsán beszélünk. A hétköznapi életben azonban sokkal többet mondanak el rólunk az apró szokások, mint a papírra vetett számok. Ahogyan vitatkozunk, érzelmekre reagálunk vagy döntéseket hozunk, megmutatja, hogy a bennünk rejlő képességeket inkább fejlesztjük, vagy épp visszafogjuk.
Néha elég néhány jellegzetes reakció, és máris látja a környezetünk, hogy nem tanulunk a hibáinkból, ez pedig nagyon frusztráló tud lenni. Éppen ezért érdemes megnézni azt a nyolc szokást, amelyet a pszichológusok gyakran az alacsonyabb szintű gondolkodással vagy a mentális potenciál korlátozott kihasználásával hoznak összefüggésbe.
Hogyan értelmezzük ma az intelligenciát?
A modern pszichológia nem csak a klasszikus IQ-t nézi. Ide tartozik az érzelmi intelligencia is – vagyis hogy mennyire értjük saját érzéseinket, hogyan reagálunk mások érzelmeire, és képesek vagyunk-e higgadtan kezelni a helyzeteket. Fontos szerepe van az úgynevezett végrehajtó funkcióknak is: a tervezésnek, az impulzuskontrollnak, és annak, hogy mennyire tudjuk késleltetni a gyors örömöt.
A szakértők hangsúlyozzák: ezek a készségek nem születéskor dőlnek el. Az agy felnőttkorban is képes fejlődni, ha rendszeresen kap új feladatokat, beszélgetést, tanulást. A minket visszafogó szokások ezért inkább jelzések, melyek arra hívják fel a figyelmet, hogy lenne mit változtatni, és nem egy „bélyeget” jelentenek rólunk.
„Az intelligencia nem csak az, hogy milyen gyorsan számolunk, hanem az is, hogyan reagálunk, amikor valami váratlan történik.”
A cikk folytatódik, nyomj a tovább gombra a hirdetés alatt!
