Ramani Durvasula pszichológus, aki évek óta kutatja a nárcizmust, szerint ezek az emberek rendkívül ügyesen manipulálnak. A bizonytalanságukat kontrollal és befolyással ellensúlyozzák, miközben a környezetük gyakran csak utólag érzi meg, hogy valami nem volt rendben. Vannak mondatok, amelyek újra és újra felbukkannak ezekben a helyzetekben.
„Nem akarom magamra terelni a szót, de…”
Ez a mondat első hallásra akár figyelmességnek is tűnhet. Valójában inkább egy előre bejelentett fordulat, amely után az egész beszélgetés mégis az adott személyről szól. A nárcisztikus emberek gyakran pontosan tudják, hogyan illene viselkedniük, mégsem képesek tartósan alkalmazkodni.
Egy baráti beszélgetésben vagy munkahelyi megbeszélésen ilyenkor szinte észrevétlenül eltűnik a másik fél története. Ha van kedved hallgatni, akár el is engedheted a dolgot. De ha valódi párbeszédre vágysz, sokszor érdemes máshol keresni.
„Sajnálom, hogy így érzed”
Ez az egyik leggyakoribb mondat, amelyet bocsánatkérésként szoktak értelmezni. Valójában azonban nem a felelősségvállalásról szól. Inkább arról, hogy az érzéseidet leválasztják a saját viselkedésükről.
A hangsúly nem azon van, hogy mi történt, hanem azon, hogy te hogyan reagáltál rá. Ilyenkor ritkán következik valódi változás. Sok tapasztalat szerint az ilyen helyzetekben az eltávolodás a legbiztonságosabb döntés.
„Miért csinálod ezt velem?”
A nárcisztikus emberek meglepő könnyedséggel váltanak szerepet. Egy pillanat alatt kerülnek az elszenvedő pozíciójába, még akkor is, ha eredetileg ők okozták a problémát.
Egy betegség, egy nehéz munkahelyi hét vagy egy személyes válság is könnyen úgy fordulhat, mintha az ő életüket nehezítené meg. Ilyenkor különösen fontos az önreflexió és az, hogy legyenek olyan emberek körülötted, akik visszajelzést adnak, és segítenek tisztábban látni.
„Elfoglalt ember vagyok, erre nincs időm”
Ez a mondat gyakran akkor hangzik el, amikor a másik félnek lenne szüksége figyelemre, együttműködésre vagy egyszerűen csak egy beszélgetésre. A nárcisztikus személyiség egyik jellemzője az empátia hiánya és az egyoldalú kapcsolatok fenntartása.
Nem feltétlenül rosszindulatból, inkább belső korlátok miatt nem képesek valódi kölcsönösségre. Ezekben a kapcsolatokban sokan azt érzik, mintha egy üres kútból próbálnának vizet meríteni. Ilyenkor különösen fontos, hogy más forrásokból is legyen érzelmi támogatás.
„Remélem tudod, hogy kivel szórakozol.”
Ez a mondat a burkolt fenyegetés eszköze. A célja nem feltétlenül a konkrét konfliktus megoldása, hanem a félelemkeltés és az erő demonstrálása.
Sokan inkább engednek, csak hogy elkerüljék a következményeket. Ha azonban a helyzet komoly, a dokumentálás kulcsfontosságú lehet. Üzenetek, e-mailek megőrzése, és valódi veszély esetén külső segítség bevonása adhat biztonságot.
„Ez nem igaz!”
A nárcisztikus emberek gyakran hisznek abban, hogy rájuk más szabályok vonatkoznak, mint mindenki másra. Amikor egy következménnyel szembesülnek, vagy nem ők kerülnek előnybe, ez különösen erős ellenállást vált ki belőlük.
Legyen szó munkahelyi szabályokról, pénzügyi következményekről vagy akár baráti helyzetekről, az igazságtalanság érzete gyorsan megjelenik. A környezet ilyenkor sokszor engedne a konfliktus elkerülése érdekében, de ez hosszú távon csak fenntartja a problémát.
A nárcisztikus személyiségekkel való együttélés vagy együttműködés ritkán egyszerű. Ezek a mondatok nem diagnózist jelentenek, inkább kapaszkodót ahhoz, hogy felismerjük azokat a helyzeteket, amikor érdemes óvatosabbnak lenni. Sokszor már az is megkönnyebbülést hoz, ha megértjük, miért érezzük magunkat feszülten egy-egy beszélgetés után, és elfogadjuk, hogy nem minden kapcsolat menthető meg.