5 étel, amit jó szívvel eszünk, pedig nem teszünk jót vele
A chipsnek rossz híre van, és ezt általában senki nem vitatja. Ha valaki odafigyel az étkezésére, igyekszik messziről elkerülni, legfeljebb ritka kivételként enged meg magának egy zacskóval. A meglepetés inkább ott kezdődik, hogy nem mindig a nyilvánvaló bűnösök okozzák a legtöbb gondot.
A mindennapokban sokkal gyakrabban kerülnek az asztalra olyan ételek, amelyeket kifejezetten egészségesnek gondolunk. Jó szándékkal választjuk őket, diéta vagy életmódváltás részeként, mégis előfordul, hogy többet ártanak, mint használnak. Nem azért, mert önmagukban rosszak lennének, hanem mert a hatásuk árnyaltabb annál, mint ahogyan él a köztudatban.
Tengeri halak, amelyek nem mindig ártatlanok
A hal régóta az egészséges étrend egyik alapköve. Könnyű fehérjeforrásként tekintünk rá, és sokan heti több alkalommal is fogyasztják. A gond ott kezdődik, hogy a tengerek és óceánok szennyezettsége nem marad következmények nélkül.
A nagyobb testű, hosszabb életű halfajok szervezetében idővel felhalmozódhat a higany. Ez különösen igaz a kardhalra, a cápára vagy egyes tonhalfélékre. A higany az idegrendszerre hat, ezért gyerekeknél és várandós nőknél különösen fontos az óvatosság. A hal nem ellenség, de nem mindegy, milyen fajtát és milyen gyakran teszünk a tányérra.
Amikor a kenyér egészségesebbnek tűnik, mint amilyen valójában
Sokan váltanak fehér kenyérről teljes kiőrlésűre, kekszre vagy rozskenyérre, abban a hitben, hogy ezzel automatikusan jót tesznek maguknak. A valóság ennél összetettebb. Egyes kekszek tele vannak adalékanyagokkal, magvakkal, vajjal, ami nemcsak az ízt, hanem a kalóriatartalmat is megdobja.
A rozskenyér pedig nem mindenkinek barátja. Vannak, akiknél puffadást vagy gyomorégést okoz, még akkor is, ha papíron egészséges választásnak tűnik. A kenyér kérdése sokszor nem elvi, hanem nagyon is egyéni tapasztalatokon múlik.
Lapozz, a cikk a következő oldalon folytatódik!
Méz, ami természetes, de nem ártalmatlan
A méz sok konyhában a cukor egészségesebb alternatívája. Természetes eredete miatt hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy lényegében cukorról van szó. Ahhoz, hogy a benne lévő jótékony anyagok érdemben hassanak, olyan mennyiséget kellene fogyasztani belőle, ami már bőven túlmutat az ajánlott napi cukorbevitelen.
Egy teáskanál méz nagyjából hat gramm cukrot tartalmaz. Ez alig marad el a fehér cukortól, így rendszeres, nagyobb mennyiségben történő fogyasztása könnyen felboríthatja az egyensúlyt. A méz nem rossz, de nem is korlátlanul jó.
Joghurt, ahol a cukor csendben lapul
A joghurt sokak szemében a gyors és egészséges reggeli vagy uzsonna mintapéldája. A gond az, hogy a bolti, ízesített változatok gyakran jóval több cukrot tartalmaznak, mint amennyit elsőre gondolnánk.
Egy epres vagy barackos joghurtban akár több teáskanálnyi cukor is megbújhat. Ez nem feltétlenül látszik az ízen, de a szervezet reagál rá. A natúr joghurt önmagában egészen más kategória, főleg ha friss gyümölccsel ízesítjük, de a gyümölcsös változatokkal érdemes óvatosnak lenni.
Gyümölcslevek, amelyek nem azt adják, amit várunk tőlük
A gyümölcslé sokáig az egészséges életmód szimbóluma volt. Az ipari változatokkal kapcsolatban ma már sokan óvatosak, de a frissen facsart levekről még mindig hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy korlátlanul fogyaszthatók.
A facsarás során azonban a gyümölcs rosttartalma nagyrészt elveszik. Ami marad, az gyorsan felszívódó cukor, ami hirtelen megemeli a vércukorszintet. Egy pohár gyümölcslé így egészen más hatással van a szervezetre, mint maga a gyümölcs, még akkor is, ha frissen készült.
A tudatos étkezés ritkán fekete-fehér kérdés. Sokkal inkább arról szól, hogy figyelünk a mennyiségre, a gyakoriságra és arra, hogyan reagál rá a saját testünk. Néha azok az ételek érdemelnek több figyelmet, amelyekről azt hittük, már mindent tudunk róluk.
Ajánló: Ezt vacsoráztam három napig: könnyebb lett a gyomrom, és a súlyom is csökkent